Kossuth Nevelési Oktatási Központ

Névadónk

Headlines

Headline full story...

Headline full story...

Headline full story...

Headline full story...

Headline full story...

Headline full story...

Kossuth Lajos

1802-1894

A Zemplén megyei Monokon, birtokügyeket intéző kisnemes gyermekeként jött a világra. A közeli Sárospatakon s a távolabbi Eperjesen tanult. Jogot végzett, majd ügyvédi pályára lépett. A fiatal, tájékozott, rokonszenves, jó fellépésű, a haladás eszméi iránt fogékony értelmiségi beleszólt a megyei politikába is, s szerepe volt abban, hogy Zemplén követei haladó reformelképzelésekkel utazhattak az országgyűlésre, Pozsonyba.
1832 -ben követte őket Kossuth is. Forma szerint távollévő főrendek küldték oda maguk helyett, csupán tanácskozási joggal, de ő magának megélhetést keresve merész vállalkozásba kezdett. Kéziratos, lemásolt, levélformában terjesztett "Országgyűlési Tudósítások" -at küldött szét szerte az országba mindazoknak, akik erre előfizettek. A kéziratos lapok hamar népszerűvé váltak, és országszerte ismertté tették szerkesztőjük nevét, sőt a birodalmi vezetés, Bécs is aktákat kezdett róla gyártani.
1836 -ban, az országgyűlés berekesztése után, Kossuth Pestre költözött. Innen kezdte szétküldeni következő, hasonló formában szerkesztett vállalkozását, a " Törvényhatósági Tudósítások "-at, amelyekben a törvényhatóságok, vagyis a megyék és városok közéletéről , gyűléseiről közölt beszámolókat. A kormány azt remélte, hogy Kossuth az országgyűlés végén beszünteti szerkesztői működését. Mivel ez nem következett be, lapját előbb betiltották, majd amikor Kossuth tiltakozott, 1837 május 4-én letartóztatták, perbe fogták és négyévi fogságra ítélték.
Budai börtönében, viszonylag emberséges körülmények között, tervszerű közgazdasági, politikai, jogi tanulmányokat folytatott. Olvasott szépirodalmat is, és megtanult jól angolul. Sokat elmélkedett az ország megoldandó kérdései felett. Felkészült, koncepciózus, alapos tudású politikusként hagyta el a börtönt, amikor az 1840. évi amnesztiával szabadon bocsátották.
1841 elején - hogy a cenzúra korlátai közé kényszerítsék - megengedték neki, hogy átvegye a hetente két - három alkalommal megjelenő újság, a " Pesti Hírlap " szerkesztését. A cenzúrával küzdő Kossuth lapjában - minden akadályoztatás dacára - a korkérdések egész sorát tudta megpendíteni vagy éppen népszerűsíteni. Feladatának előbb azt tartotta, hogy mintegy tükröt tartson az ország elé, milyenek is az állapotok, minek a változtatásáról kell majd dönteni. Így akarta felkészíteni a közvéleményt a következő, 1843. évi országgyűlésre. Hírlapi újítások egész sorát vezette be, Magyarországon például ő honosította meg a vezércikket s a városi hírek rovatot. Előfizetőinek száma az ötezret is meghaladta.
Széchenyi , mint ismeretes, egy röpiratával megtámadta a Pesti Hírlapot és szerkesztőjét. Kossuth "Felelet gróf Széchenyi Istvánnak" címmel válaszolt támadójának, s bizonyítani tudta, hogy indítványai nem lépnek túl Széchenyi követelésein. A kibontakozó vitában a résztvevők Kossuthnak adtak igazat.
Kétségtelen, hogy a sajtó szélesebb körben hatott, mint korábban Széchenyi könyvei, de ez a szélesebb kör még mindig nem lépett túl a megyei nemességen, az értelmiségen és a városi polgárság nagy részén. / A lakosság óriási része ekkor még írástudatlan volt. /
Ugyanakkor azok a remények, amelyeket a sajtó meggyőző- mozgósító szerepéhez fűzött, nem váltak maradéktalanul valóra. Az 1843. évi országgyűlésen az egyik legfontosabb reformjavaslatnak, a részleges közteherviselésnek / közadózásnak / nem lett meg a szükséges többsége. Kossuthtól ráadásul éppen ebben a nehezülő helyzetben vették el a lapot: a kormány 1844- ben kiütötte kezéből a tollat.
A meggyőzés és agitáció színtereként ekkor a társadalmi szervezkedést, az egyesületeket jelölte meg. A legfontosabb ezek sorában az 1844-ben létrehozott Védegylet volt, amelynek tagjai kötelezték magukat, hogy nem vásárolnak olyan külföldi árut, amelyet itthon is előállítanak, hogy ezzel is támogassák a hazai ipart. Kossuth a Védegylet igazgatója lett, részt vett a vidéki körök hálózatának kialakításában, ipari kiállítást rendezett, megszervezte a Gyáralapító Társaságot, vasútépítő társaságot alapított. / Mindezekben időnként együttműködött, időnként szembekerült Széchenyivel. /
A végcélt , a politikai mozgalmat, amely Magyarország polgári alkotmányos átalakulásához vezet, nem tévesztette szem elől. 1847 -ben sikerült elérnie, hogy a reformerek párttá szerveződjenek / Ellenzéki Párt / és pártprogramot adjanak ki / Ellenzéki Nyilatkozat /. A döntőnek ígérkező politikai küzdelemre a következő országgyűlés megnyitásakor, Pozsonyban került sor. Kossuth - életében először - választott megyei követként jelent meg, az ellenzék vezetés határozata alapján Pest megye küldötte lett. A nehéz politikai küzdelmek néhány hónapja után az 1848. évi forradalmak, a "népek tavasza" a magyar polgári átalakulás ügyén óriásit lendített előre. Kossuth ekkor kiadta a jelszót: "emeljük fel politikánkat a pillanat színvonalára" , s az egész reformprogram azonnali megvalósítását követelte. Történelmi érdeme, hogy a nagy alkalom nem maradt kiaknázatlanul. Kimondták a jobbágyfelszabadítást, megvalósították a népképviseleti rendszert, bevezették a közadózást, s az ország sorsának irányítását független, felelős magyar minisztérium vette kezébe. Magyarország evvel teljes önállósághoz jutott a Habsburg birodalmon belül. Kossuth a megalakuló új kormány pénzügyminisztere lett.
1848 szeptemberében az ellenforradalom fegyverrel támadt Magyarországra, hogy a forradalom vívmányait megsemmisítse. A kormány lemondott, a parlament ezután ideiglenes kormányzati szerv, az Országos Honvédelmi Bizottmány kezébe adta a hatalmat. Kossuth ennek elnökeként irányította a hon védelmét. Óriási szervező, lelkesítő munkája néhány hónap múlva meghozta gyümölcsét. Az ellenséget 1849 tavaszán kiverték az országból, Magyarország kinyilvánította függetlenségét és a Habsburg Ház trónfosztását. Az ország élére, kormányzó-elnök címmel , Kossuth Lajost választották. Ő nevezte ki az után a második felelős magyar minisztériumot, Szemere Bertalan kormányát.
A cári intervenció azonban eldöntötte a szabadságharc sorsát. Kossuth a menekülést választotta, hogy külföldről újra folytathassa szervezőmunkáját a magyar függetlenség érdekében. Kétéves törökországi tartózkodás után London ban telepedett le, majd 1861 -ben átköltözött Olaszországba. 1865-től Turinban élt. Az emigráció szervezésével, a nemzetközi és a hazai közvélemény támogatásával próbálta ébren tartani a magyar függetlenség ügye iránti érdeklődést.
Az itthon maradottak zöme, Deákkal az élen, végül a kiegyezés útját választotta. Kossuth 1867-ben Deákhoz küldött nyílt levelében, a híres Kasszandra levélben élesen bírálta azt a megoldást, amely Magyarország sorsát a halálra ítélt Habsburg birodalomhoz köti. Kassandraként, tehát igazat mondó, ám meg nem hallgatott jósként jövendölte: a Habsburg birodalom össze fog omlani, s maga alá temeti majd a történelmi Magyarországot is. Jóslata alig fél évszázaddal később , 1918 - ban teljesedett be.
A nagy száműzött ezt követően mind ritkábban hallatta hangját a hazai politikai kérdésekben. A természettel társalgott, botanikai gyűjteményeit és iratait rendezgette, kilencvenévesen is kirándult az Alpokban. Elfelejteni nem lehetett, mind többen zarándokoltak hozzá Magyarországról az ifjabb nemzedék tagjai közül is. Pedig a hivatalos Magyarország 1889- ben még az állampolgárságától is megfosztotta. Csak holtában térhetett haza.

About Us | Site Map | Privacy Policy | Contact Us | ©2003 Company Name